Magyarországi pártok az EP-választásokon: program nélkül a földkérdésről

A 2014-es európai parlamenti választásokra május 22-25. között kerül sor a közösség tagországaiban. Ez lesz a harmadik alkalom, amikor a magyar választópolgárok is leadhatják a voksukat arról, hogy kiket szeretnének az Európai Unió egyik legmagasabb szintű döntéshozó szervében látni az ország képviseletében. Ennek kapcsán röviden összegezzük az eddigi választások eredményeit, illetve nagy vonalakban áttekintjük a mostani választáson induló pártokat és programjukat.

Foto: CreativeCommons/ Zsolt Halasi


Viszonylag magas részvétel a visegrádi országokhoz mérten

Magyarország eddigi két EP-választás során mért részvételi aránya elmaradt az országgyűlési választásokon megszokott 65% körülitől, 2009-ben mindössze a választópolgárok 36,31%-a, 2004-ben pedig 38,50%-a adta le voksát. Összehasonlítva az uniós szintű részvételi aránnyal (2004: 45,47%; 2009: 43%) ezek az adatok az átlagosnál jóval gyengébbnek számítanak, azonban a többi visegrádi országhoz képest mégis kimagaslónak eredményről van szó, hiszen mind Csehország (2004: 28,3%; 2009: 28,2%), mind Lengyelország (2004: 20,87%; 2009: 24,53%), mind Szlovákia (2004: 16,97%; 2009: 19,64%) jelentősen elmaradt ebben a tekintetben.  A korábbi magyarországi EP-választásokon  2004-ben 16, 2009-ben 29 jelölőszervezetet vett nyilvántartásba az Országos Választási Bizottság, azonban mindkét alkalommal csak 8 lista került fel a szavazólapra. Nem történik ez másképpen 2014-ben sem.

Az eddig EP-választásokon elnyert mandátumok megoszlása:

2004

2009

Fidesz-KDNP

12*

14

MSZP

9

4

SZDSZ

2

MDF

1

1

Jobbik

3

* = A Fidesz önálló listán indult, de a KDNP támogatásával.

A köztársasági elnök 2014. május 25-re írta ki az idei európai parlamenti választást Magyarországon, amelyen jelöltet állathat minden olyan bejegyzett párt, amely képes 20 000 érvényes ajánló aláírást összegyűjteni április 22-ig.

A legutóbbi európai parlamenti választások eredményeként négy pártlista szerzett mandátumot: a Magyar Szocialista Párt (MSZP), a Jobbik Magyarországért Mozgalom (Jobbik) és a Magyar Demokrata Fórum (MDF), valamint a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség és a Kereszténydemokrata Néppárt  (Fidesz-KDNP) közös listája. Ezen pártok a mostani választásokon is meg fogják magukat mérettetni, az MDF kivételével, amely ma már Jólét és Szabadság Demokrata Közösség (JESZ) néven működik, míg EP-képviselője, Bokros Lajos új pártot hozott létre Modern Magyarországért Mozgalom (MOMA) néven.

Ahogy azt a bevezetőben említettük, az EP-választás a nemzeti választás miatt háttérbe szorult, amelynek talán a legkézzelfoghatóbb jele, hogy a hazai voksolást megelőzően a jelentősebb politikai erők közül egyedül az MSZP hirdette meg listáját. Ennek hátterében az áll, hogy a párt alapszabálya értelmében a választási listák elfogadásáról a párt kongresszusa hivatott dönteni.

Program nélküli szocialisták új arcokkal

A szocialista párt listáján alapvetően új nevekkel találkozhatunk: a 2009 és 2014 közötti ciklus négy EP-képviselője közül egyedül a lista 5. helyén szereplő Gurmai Zita neve található meg. A párt nem fogadott el külön programot az EP-választásra, a 2014-es országgyűlési választási programjában viszont két oldalt szentelt a külpolitikának. Ebben kifejtették az Európai Unióval kapcsolatos elképzeléseiket: megerősítik az euroatlanti partnerség melletti elkötelezettségüket, az európai integráció támogatását, valamint azt, hogy Magyarországot be szeretnék vinni az eurózónába (Igazság, Biztonság, Szabadság, Jólét – Az MSZP ajánlata Magyarországnak – 41-42. oldal). Emellett az uniós források felhasználására helyeznek nagy hangsúlyt a különböző szakpolitikák területén.

Nem hirdetett programot a határon túli magyarokkal induló Fidesz

A 2009-es választásokon a legtöbb, 14 képviselői helyett elnyert Fidesz-KDNP pártszövetség európai parlamenti választási listáján számos új név található, első helyére pedig Pelczné Gál Ildikó, a Fidesz alelnöke került. A pártszövetség jelöltjei kapcsán korábban több érdekes pletyka is napvilágot látott: egyes sajtóértesülések szerint felmerült, hogy a volt olasz miniszterelnök, Silvio Berlusconi is helyett kap rajta, ezt a hírt azonban már akkoriban cáfolták. Az a korábban elhangzott információ viszont beigazolódott, hogy az erdélyi református püspök, Tőkés László a Fidesz-KDNP listáján indulhat. Tőkés 2007 óta, vagyis Románia európai uniós csatlakozása óta tagja az Európai Parlamentnek, ahová előbb függetlenként, majd az Romániai Magyar Demokrata Szövetség jelöltjeként került be, most pedig a kereszténydemokraták jelölésében került fel a harmadik helyre a közös listán. Mellette kárpátaljai, vajdasági és felvidéki magyarok is felkerültek a Fidesz-KDNP listájára, amivel a pártszövetség az ottani magyar közösségek számára is lehetőséget kíván biztosítani a képviseletre.

A párt nem hirdetett programot a mostani az EP-választásokra, ezért a 2009-ben megjelent, meglehetősen részletes, ágazati szakpolitikákra lebontott elképzeléseket tartalmazó programot vettük alapul, mivel ahhoz képest azóta nem hirdettek meg újat. Ebben viszont számos szignifikáns ellentmondást találhatunk a párt korábban képviselt álláspontja és a kormányzati politikája között.

Az egyik ilyen ambivalencia az euróval kapcsolatban megfogalmazottakban mutatkozik meg: korábban a párt mielőbbi bevezetését szorgalmazta (Igen, Magyarország többre képes 168-175. oldal), ma már inkább úgy tűnik, hogy elodázására hajlik. Ennek egyik jeleként a 2012-ben hatályba lépett új Alaptörvénybe az is belekerült, hogy az ország fizetőeszköze a forint, jóllehet erre vonatkozó kitétel korábban a magyar Alkotmányban nem szerepelt.

A Fidesz a 2009-es programjában és a későbbiekben is a családi gazdálkodók támogatását nevezte a mezőgazdaság kapcsán az egyik legfontosabb feladatnak, azonban kormányra kerülve gyakran kerültek konfliktusba olyan helyi, családi gazdálkodókkal, akik közül sokan nem kapták meg azokat a földeket, amelyeken korábban akár évtizedeken át gazdálkodtak. Az Orbán-kormány mezőgazdasági programjának talán leghangosabb kritikája mégis a párton belülről érkezett Ángyán József, volt vidékfejlesztési államtitkár részéről, aki egy háromszáznegyven oldalas jelentésben (V. jelentés a földről) foglalta összes az általa tapasztalt jelenségeket. Ezek alátámasztják azt, hogy a földbérleti pályázatokon számos alkalommal, országos szinten hátrányt élveztek a helyi gazdák a győztesekkel szemben.

A magyar belpolitikában az utóbbi időszakban jelentős hangsúlyt kapott az Oroszországhoz fűződő viszony kérdése. A Fidesz EP-választásra vonatkozó egykori programja kitért a közös uniós külpolitikára is, amelyben Moszkva tekintetében a jó viszony kialakításátóval szemben még erős feltételeket támaszt, azonban kormányon a „Keleti nyitás” névre kereszt külpolitikai stratégia alapján számos gazdasági kérdésben – például a Paks II beruházás kapcsán – Oroszországhoz kötötte az országot.

A földkérdés a Jobbik legfontosabb ügye

A magyarországi politikai életbe tulajdonképpen a 2009-es európai parlamenti választásokon elért eredményével tudott igazán berobbanni a radikális nemzeti értékrendet képviselő Jobbik Magyarországért Mozgalom (Jobbik), amely a legjelentősebb euroszkeptikusként számon tartott erő Magyarországon. A párt az európai integráció mélyülésével szemben táplált ellenérzésének jele, hogy a kapcsolat szorosabbá válása esetén népszavazás kezdeményezését helyezik kilátásba annak eldöntésére, hogy Magyarország az Európai Unió tagja maradjon-e a továbbiakban (Kimondjuk, megoldjuk – A Jobbik országgyűlési választási programja a nemzet felemelkedéséért – 80. oldal). Elhatározásukat azzal indokolják, hogy szerintük a Lisszaboni Szerződés elfogadása óta eltelt időszakban a közösség útja egy nemzetek feletti szupranacionális állam megteremtése felé vezet, ami a nemzeti radikális párt által képviselt „Nemzetek Európája” koncepciótól meglehetősen távol áll.

A Jobbik számára egy másik potenciálisan kiemelt fontosságú ügy lehet a kampányban a földtulajdon kérdése, hiszen a párt egyik bázisa a kérdés által alapvetően érintett vidéki Magyarország. A Jobbik azt az álláspontja szerint meg kell akadályozni a magyar föld külföldi tulajdonba kerülhesének lehetőségét. (Kimondjuk, megoldjuk – A Jobbik országgyűlési választási programja a nemzet felemelkedéséért – 26. oldal).

A párt választási programjában igyekezett tartózkodni a retorikájában egyébként erőteljesen jelen lévő kirekesztő kijelentésektől. Az utóbbi időszakban ugyanis igyekeznek magukról olyan arculatot kialakítani, amellyel a párt a Fideszből kiábrándult jobbközép szavazók számára is elfogadhatóvá tud válni. A május 25-ei voksolás során Morvai Krisztina lesz a párt listavezetője, őt Balczó Zoltán, az Országgyűlés előző ciklusbeli alelnöke, majd pedig Kovács Béla, Staudt Gábor és Sipos László követi. Külön érdekesség, hogy a Jobbik listáján 16. helyen szerepel a lengyel Jacek Piotr Misztal, a nemzeti radikális Ruch Narodowy (Nemzeti Mozgalom) tagja is.  A Jobbik szóvivője, Mirkóczki Ádám a lengyel mozgalom listáján indul.

A földkérdés a zöldek számára is kiemelt téma

Az először a 2010-es országgyűlési választásokon parlamenti képviselethez jutott, környezetvédő értékrendet megjelenítő Lehet Más a Politika (LMP) számára is a legutóbbi EP-választások jelentették az áttörést, amelyen a Humanista Párttal közös listán 2,8%-os eredményt értek el. Ezzel megelőzték többek között a több éves parlamenti és kormányzati tapasztalattal rendelkező liberális Szabad Demokraták Szövetségét. A párt listavezetőjévé a májusi voksoláson a Közép-európai Egyetemen politikatudományt oktató Meszerics Tamást választották a 27. kongresszusukon, őt Csiba Katalin biológus és Heltai László közgazdász követik a listán. A felmérések szerint reálisan egy, maximum két mandátumot szerezhetnek.

Az LMP egyike azoknak a ritka kivételeknek, akik önálló programot készítettek az EP-választásokra, a földkérdésre azonban ők is kiemelkedő hangsúlyt fektettek. A termőföldet kivonnák az EU négy alapszabadságának elvei közül, ezzel megakadályozva, hogy az európai átlaghoz képest alacsony árak miatt külföldi érdekkörök kezébe kerüljön ahelyett, hogy a helyi közösségek rendelkezhetnének felette, mivel ez utóbbiakat a párt az oligarchiánál jobb gazdának tartja (Az LMP teljes programja 2014 38-39. oldal). A párt a jelenlegi  uniós Közös Agrárpolitikát elhibázottként értékeli, mivel álláspontjuk szerint a hagyományos tömegtermelési struktúrák támogatásán keresztül gátat jelent a fenntartható fejlődés megvalósításában. Ehelyett a párt a tájgazdálkodásra helyezne nagyobb hangsúlyt, ezzel is elősegítve a biológiai sokféleség megőrzését (Az LMP teljes programja 2014 44. oldal).

Túlkínálat liberális pártokból

A választáson új indulóként vesz részt az Együtt-Párbeszéd Magyarországért (Együtt-PM), amely a korábbi szocialista miniszterelnök, Bajnai Gordon köré szerveződött. A pártszövetség meglehetősen későn, április 17-én hirdette meg az EP-listáját, mindössze néhány nappal a szükséges ajánlások leadása előtt. A listavazető Bajnai Gordon lett, aki azonban korábban bejelentette, hogy nem kíván a későbbiekben az Európai Parlamentben politizálni. Őt Jávor Benedek, volt LMP-s országgyűlési képviselő és főpolgármester-jelölt, a Párbeszéd Magyarországét társelnöke követi, a harmadik helyen pedig Szelényi Zsuzsanna, Bajnai Gordon hosszú távú üzlettársának felesége szerepel. Választási listájukon megtalálható még Balázs Péter is, aki 2004-ben Magyarország uniós csatlakozását követően rövid ideig az Európai Bizottság regionális ügyekért felelős biztosa volt. Külön európai parlamenti választási programot nem hirdetett meg az Együtt-PM, így az ő esetükben is a országgyűlési választásokra szánt dokumentumot tekintettük irányadónak. Ebben leginkább az állampolgárok és a közösségi intézmények alapvető viszonyára térnek ki. Terveik szerint megerősítenék az Alapjogi Chartát és az Európai Polgári Kezdeményezést, valamint átláthatóbbá tennék az intézmények működéseit, valamint a „közös európai értékek” betartatását. A közvélemény-kutatások szerint legfeljebb egy mandátumot szerezhetnek.

Egy másik potenciálisan jelentős erőt képvisel egy másik volt szocialista miniszterelnök (2004 és 2009 között), Gyurcsány Ferenc is. Ő vezeti a szocialistákból kivált Demokratikus Koalíció listáját, ami ma inkább liberálisnak számít. Bajnai Gordonhoz hasonlóan Gyurcsány Ferenc is a magyar belpolitikában képzeli el a jövőjét, ezért megválasztása esetén nem kíván Brüsszelben képviselősködni. Őt Molnár Csaba követi a listán, aki 2008 és 2010 között előbb a Gyurcsány-, majd a Bajnai-kormányokban töltött be különböző miniszteri posztokat.

A Demokratikus Koalíció nem fogalmazott meg külön európai parlamenti választási programot, ezért 2013-as kongresszusukon elfogadott programjukat vettük irányadónak, ami alapján annyit lehet az európai víziójukkal kapcsolatban megállapítani, hogy a magyar polgárok egyetértése esetén hosszú távon támogatják az Európai Egyesült Államok koncepciójának megvalósulását.

A jelenleg Jólét és Szabadság Demokrata Közösség (JESZ) néven futó, korábbi Magyar Demokrata Fórumnak nem sikerült elegendő ajánlást összegyűjtenie, hogy önálló listát tudjon állítani. A 2009 és 2014 közötti európai parlamenti képviselő, Bokros Lajos új pártot hozott létre Modern Magyarországért Mozgalom (MOMA) néven, amely szintén nem tudott elegendő ajánlásra szert tenni.

További indulók

A Haza Nem Eladó Mozgalom nevű párt is leadta az szükséges számú ajánlószelvényt a választási bizottsághoz. Programjuk középpontjában a devizahitelek kérdése áll, emellett hangsúlyos szerepet kap a történelminek nevezett alkotmány („Szent Korona-alkotmány”) visszaállítása is. Az Európai Uniós csatlakozás óta eltelt időszak felülvizsgálása után népszavazást tartanának arról, hogy az ország a továbbiakban is a közösség tagja kíván-e maradni. A listavezetőjük Kásler Árpád.

A korábban a parlamenti képviselők költségtérítésének elszámoltatásáról szóló országos népszavazási kezdeményezése kapcsán ismertté vált Seres Mária a saját nevével fémjezlett Seres Mária Szövetségesei (SMS) nevű párt színeiben indul az európai parlamenti választáson. A párt hivatalos honlapjának tanulsága alapján ők sem fogalmaztak meg külön programot a májusi voksolásra, országgyűlési választási programjuk pedig belföldi témákra koncentrált, így nem sokat tudhatunk meg az Európai Unióval kapcsolatos elképzeléseikről.

Az európai ügyek iránti lelkesedés hiánya

Az egész közösségben általánosnak mondható tendenciához hasonlóan Magyarországon is csak másodrangú szerep jut az európai parlamenti választásoknak. Ezt tovább erősíti az is, hogy idén alig másfél hónappal a nemzeti választások után kerül rá sor. A legtöbb párt jelöltlistáját is csak az április 6-ai voksolás után hozta nyilvánosságra, külön programmal pedig nem készül a mostani megmérettetésre. Az EP-kampányban várhatóan olyan ügyek fogják a főszerepet játszani, mint a közösség jövője és Magyarország ebben játszott szerepe, valamint a magyar termőföld kérdése. Az eredmények várhatóan az áprilisi eredményekhez hasonlóan fognak alakulni. Az viszont nem zárható ki, hogy a listák sorrendjében változás lesz, a Jobbiknak ugyanis esélye lehet a szocialisták megelőzésére, hiszen a korábbi „Kormányváltó” szövetség pártjai külön indulnak, ami együtt elért eredményük megoszlását fogja eredményezni.

Újrainduló EP-képviselők

Noha az elmúlt ciklusban (2009-2014) az országnak csak 22 képviselői helye volt, összesen 26 magyar képviselő dolgozott az Európai Parlamentben. Közülük ketten is (Schmitt Pál és Áder János) köztársasági elnökök lettek, Győri Enikő kormányzati megbízást kapott, míg Balczó Zoltán a 2010-es választások után a magyar Országgyűlés tagjaként kívánt tovább politizálni. Számtanilag a Fidesz-KDNP listáján található a legtöbb olyan képviselő, aki ismételten ringbe száll, bár többen – Bánki Erik, Glattfelder Béla, Hankiss Ágnes, a kétszer az év EP képviselőjének választott Járóka Lívia, Őry Csaba, Surján László – egészen biztosan nem befutó helyre kerültek, tekintve, hogy a májusi voksoláson csak 21 mandátum nyerhető el, ők azonban a 21. helynél hátrébb szerepelnek.

A jelentősnek mondható tudományos publikációkkal rendelkező Szájer József az elmúlt ciklusban az Alkotmányügyi Bizottság tagjaként tevékenykedett, ami mellett a szövegező bizottság elnökeként a 2012-ben elfogadott magyar alaptörvény előkészítésében is részt vállalt. Az Európai Parlamentben az alkotmányos és intézmények közi ügyekben mindig az Európai Néppárt által megjelenített vélemény szerint voksolt. Ennek megfelelően a magyar politikai helyzetet érintő Tavares-jelentést is elutasította, akárcsak párttársai a szavazástól távolmaradó Járóka Lívia kivételével. Szájer az elmúlt ciklusban 213 alkalommal szólalt fel a plenáris üléseken, előadóként 7 jelentést terjesztett be.

Az RMDSZ jelöltjeként Romániában mandátumot szerző Tőkés László az elmúlt ciklusban még tagja volt az Európai Néppárt képviselőcsoportjának elnökségének. A református lelkész a Kulturális és Oktatási Bizottság és az Emberi Jogi Albizottság tagja volt, a plenáris üléseken 26 alkalommal szólalt fel, előadóként 1 véleményt terjesztett be. Elsősorban a nemzeti kisebbségek kérdésében szólalt fel aktívan, ami származása okán nem annyira meglepő, Ezekben a kérdésekben a frakció álláspontjával megegyezően szavazott.

Az utóbbi években leginkább provokatív nyelvezetű twitter bejegyzéseivel vihart kavaró Deutsch Tamás az elmúlt ciklusban a Költségvetési Ellenőrző Bizottság alelnöki tisztségét töltötte be, emellett az EU–Oroszország Parlamenti Együttműködési Bizottságba delegált küldöttség és a Regionális Fejlesztési Bizottság tagja, valamint az Euronest Parlamenti Közgyűlésbe delegált küldöttség, az EU–Ukrajna Parlamenti Együttműködési Bizottságba delegált küldöttség, a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság és a Petíciós Bizottság póttagja volt. Parlamenti tevékenysége során 271 alkalommal szólalt fel plenáris ülésen, főként foglalkoztatási, gazdasági és szociális kérdésekben, emellett előadóként 5, árnyékelőadóként 13 jelentést terjesztett be. A szavazásokat tekintve a képviselők közül a legkevésbé aktívak egyike volt, mivel mindössze azok 69,40%-án vett részt, amivel a rangsorban a 683. helyet foglalja el.

Gyürk András alapvetően ipari és energetikai kérdésekkel foglalkozik, ő nyújtotta be az Európai Parlamenthez az uniós acélipar jövőjéről szóló előterjesztést, amelyet nagy többséggel fogadtak el. Gyürk több alkalommal is beszélt arról a célról, hogy csökkenteni kell az ország függőségét az orosz energiától, az uniós törekvésekkel összhangban. Ennek ellenére támogatja az orosz hitelből, orosz közreműködéssel tervezett paksi bővítési beruházást. Az Európai Parlament plenáris ülésein 111 alkalommal szólalt fel, előadóként és árnyékelőadóként 1-1 jelentés terjesztett be. A szavazások mindössze 69,98%-án vett részt, ami elég alacsonynak számít.

Az Erdélyben született Gál Kinga az elmúlt ciklusban az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság alelnökeként tevékenykedett, így alapvetően az ebbe a tárgykörbe tartozó kérdésekkel foglalkozott, illetve kiemelt figyelmet szentelt a nemzeti kisebbségek helyzetének. Ebben a tárgykörben több alkalommal is bírálta az Európai Uniót, amiért az szerinte nemzeti hatáskörbe utalja a kisebbségek kérdését. Az ukrajnai válság kapcsán fellépett a kárpátaljai magyar kisebbség védelmében, amikor a hatalomváltást követően a parlament megvonta a kisebbségek jogainak egy részét. A szlovákiai magyar képviselővel, Bauer Edittel közösen írt levelet Malina Hedvig ügyében Vivien Reding alapjogokért, igazságügyért és állampolgárságért felelős biztosnak. Az elmúlt ciklusban 144 alkalommal szólalt fel, előadóként és árnyékelőadóként is 5-5 javaslatot terjesztett be.

Schöpflin György a Külügyi Bizottság tagjaként, valamint az Alkotmányügyi Bizottság és a Biztonság- és Védelempolitikai Albizottság póttagjaként dolgozott a 2009-14 közötti időszakban. Az elmúlt ciklusban talán a Tavares-jelentés kapcsán kifejtette nézete miatt került a sajótérdeklődés középpontjába, miszerint az Európai Unió gyámság alá helyezné Magyarországot. Szintén jelentős visszahangott váltott ki, amikor arról beszélt, hogy a népszavazást csak erkölcsi kérdésekben szabad tartani, mert az ellenkező gyakorlat az intézményi folyamatokat a populizmus irányába mozdítja el, miközben az európai polgári kezdeményezés intézményének köszönhetően közösségi szinten is a egyre nagyobb állampolgári részvétel jellemzi  a politikai intézményrendszert. Schöpflin tagja volt az Európai Néppárt képviselőcsoportja elnökségének, emellett az Európai Parlament AGORA néven ismert kezdeményezésének felelőse az Európai Néppárt képviseletében.

A Jobbik listáján tulajdonképpen három olyan személy is található, aki az elmúlt ciklusban tagja volt az Európai Parlamentnek: Balczó Zoltán, Kovács Béla és Morvai Krisztina. Morvai Krisztina 2009 után ismételten vezeti a nemzeti radikális párt listáját, míg 2010-ben Kovács Béla váltotta az magyar országgyűlési mandátumhoz jutott Balczó Zoltánt. A nemzeti radikális párt számos kérdésben szembefordult az „európai trenddel”. Ezek közül talán a legaktuálisabb az orosz-ukrán konfliktusban Oroszország melletti egyértelmű elkötelezettségük, amely megmutatkozott abban is, hogy elutasították az EP ez ügyben hozott határozatát, több alkalommal a Krím-félsziget hovatartozásáról döntő véleményezhető körülmények között megtartott népszavazást pedig legitimnek nevezték. 2009-hez hasonlóan idén is Morvai Krisztina a párt listavezetője, aki alapvetően polgárjogi kérdésekkel foglalkozik, például a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság és az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság póttagja. Más kérdésekben is karakteres álláspontot képvisel, például korábban többször hangoztatta, hogy szembe kellene szállni a nemzetközi nagytőkével, ennek ellenére nemmel szavazott arra a javaslatra, amely erősebb szabályokkal korlátozná a multinacionális vállalatok adóelkerülését. A plenáris ülések során 215 alkalommal szólalt fel, egy jelentést nyújtott be árnyékelőadóként.

A Jobbik listáján újrázna Kovács Béla is. Pártján belül a Külügyi Bizottság vezetője, az Európai Parlamentben is alapvetően ezekkel a kérdésekkel foglalkozik, főként az orosz térséggel kapcsolat témákkal, hiszen Az EU–Kazahsztán, EU–Kirgizisztán, EU–Üzbegisztán Parlamenti Együttműködési Bizottságokba delegált küldöttség és a Tádzsikisztánnal, Türkmenisztánnal és Mongóliával fenntartott kapcsolatokért felelős küldöttség tagja és Az EU–Oroszország Parlamenti Együttműködési Bizottságba delegált küldöttség póttagja. Számos kérdésben egyértelműen oroszbarát nézeteket fejtett ki, a Krím-félsziget státuszáról szóló népszavazáson nemzetközi megfigyelőként vett részt, majd azt a nemzetközi normáknak megfelelőnek, szabadnak és tisztának minősítette. A plenáris ülések során 161 alkalommal szólalt fel, előadóként 3, árnyékelőadóként 2 jelentést terjesztett be. Kovács Bélát a szélsőségesebb nemzeti radikális pártokat tömörítő Európai Nemzeti Mozgalmak Szövetségének elnökévé választották tavaly decemberben.

Balczó Zoltán, ahogyan azt korábban említettük, mindössze egy évet töltött el az Európai Parlamentben, amely során 35 alkalommal szólalt fel a plenáris ülésen. Bár a pártja igyekszik magáról lemosni a kirekesztő jelzőt, társaihoz hasonlóan Balczó sem szavazta meg például azt a Második Európai Roma Csúcstalálkozóról szóló állásfoglalási indítványt, amelyet kizárólag a szélsőjobboldalhoz tartozó képviselők utasítottak el.

Az MSZP egyetlen régi-új jelöltje Gurmai Zita. Az elmúlt ciklusban az Alkotmányügyi Bizottság alelnöke, az EU–Moldova Parlamenti Együttműködési Bizottságba delegált küldöttség és a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság tagja, az AKCS–EU Közös Parlamenti Közgyűlésbe delegált küldöttség, az Euronest Parlamenti Közgyűlésbe delegált küldöttség és Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság póttagja volt. Gurmai Zita kezdeményezésére fogadott el az Európai Parlament egy, az európai polgári kezdeményezés eljárásának egyszerűsítésről szóló határozatot. Gurmai az elmúlt öv évben plenáris ülések során 120 alkalommal szólalt fel, főként nőjogi és a kelet-ázsiai régióval kapcsolatos viták alatt. Ezekben a kérdésekben többnyire a frakciójával azonos módon szavazott. Előadóként 4 jelentést és 1 véleményt, árnyékelőadóként 1 jelentést és 8 véleményt terjesztett be.

Várható eredmények

A legutóbbi, áprilisban készült mandátumbecslések, és a közvélemény-kutatások alapján várhatóan a Fidesz-KDNP szerzi meg a legtöbb képviselő helyet. Az április 6-ai választási eredmények alapján a PollWatch2014 által készített becslés szerint a kormánypártok 10, az ellenzéki szövetség 5, a Jobbik 5, az LMP pedig 1 képviselői helyet szerezne. Ennek a becslésnek jelentős gyengesége, hogy a Kormányváltók nevű ellenzéki szövetség azóta felbomlott, tagjai külön listákon indulnak, így szavazataik megoszlanak, ami valószínűleg jelentősen át fogja rendezni a mandátumok eloszlását is. A Political Capital becslése szerint a Fidesz-KDNP 11, a Jobbik 5, az MSZP 4, az LMP pedig 1 mandátumot fog szerezni.

András Bakó

András Bakó

is a researcher at idemagog.hu.