A magyar EP-kampány középpontjában a határon túli magyarok kérdése

A környező országokban – különösen Szerbiában és Ukrajnában – élő magyarok kérdését a jelenleg kormányzó Fidesz sikeresen tudta az EP-választások középpontjába helyezni. A roma kisebbség sorsa azonban meglepő módon figyelmen kívül maradt, mint ahogy – kevésbé meglepő módon – a migránsok helyzete is. A kivételt a befogadáspárti zöldek és az autonómiapárti szélsőjobboldal jelentette, míg a többiek inkább reaktív álláspontra helyezkedtek vagy homályosan fogalmaztak a kisebbségi kérdést illetően.

Foto: Archive RM


Share on LinkedIn0Share on Google+0Tweet about this on Twitter0Share on Facebook0

Magyarországon az európai parlamenti választások iránti érdeklődés hagyományosan alacsony. Az eddig megjelent májusi közvélemény-kutatások is viszonylag mérsékelt voksolási kedvet vetítenek előre: a Nézőpont Intézet által készített kutatás 44%-os részvételt valószínűsít, de azt sem tartja kizártnak, hogy akár 40%-nál is kevesebb szavazó járul majd az urnák elé, miközben a Medián felmérése 46%-os részvételi arányt jósol. Noha mindkét kutatás az eddigi két hazai európai parlamenti választásnál magasabb szavazói aktivitást jelez előre, a politikai pártok megnyilvánulásaiban többnyire a belpolitikai témák játsszák a főszerepet. A címlapokra került viszont a Jobbik európai parlamenti képviselőjének, a magyar ügyészség által Oroszország számára végzett kémkedéssel vádolt Kovács Bélának az ügye.

Noha a késői kampány elején csak a zöldeknek volt programjuk, mára több másik párt is előállt saját kiáltványával.

A bevándorlás kérdése inkább csak uniós szinten fontos

Az idei európai parlamenti választások során közösségi szinten a kisebbségek kérdése elsősorban a nyugat-európai országokban kapott hangsúlyt, ahol főként a szélsőjobboldali erők képviselői a bevándorlás kérdését helyezik a politikai napirend középpontjába. Ehhez jelentős táptalajt ad az az Eurobarometer 2012-es felmérése által is kimutatott tény, hogy az Európai Unió lakosságának körében a diszkriminatív nézetek eredetének 56%-a etnikai eredetű. A bevándorlókkal szemben azonban nem csak a szélsőséges erők lépnek fel: a konzervatív jobboldali brit miniszterelnök is korlátozóan lépne fel. David Cameron úgy nyilatkozott, hogy bizonyos átlagjövedelem alatt nem tenné lehetővé a munkavállalást más uniós országban.

Magyarországon a bevándorlás kérdése szinte egyáltalán nem jelenik meg a politikai diskurzusban, csupán a Lehet Más a Politika kezeli kiemelten ezt a kérdést, ahogy ez a későbbiekben részletesen kifejtésre kerül. A hiány elsődleges okát abban kell keresnünk, hogy az országban viszonylag alacsony a migránsok száma, és az ide érkezők jelentős része számára az ország mindössze tranzitállomást jelent más nyugati célországok felé tartva, ezért a téma nincsen jelen a hétköznapi politikai diskurzusban. A kérdés az elmúlt évek során leginkább a vámosszabadi menekülttábor megnyitása kapcsán merült fel, ott is közvetve, mivel a település lakosai a létesítmény, nem pedig a bevándorlás ténye ellen tiltakoztak. A pártok többsége nem is reagált érdemben erre az esetre, mindössze a Jobbik győri képviselőjelöltje ígérte meg az országgyűlési választási kampány során a tábor bezárását, azonban ő sem a migránsokkal szembeni fellépésről beszélt. Mivel azonban alternatív megoldást nem kínált fel a menekültek elhelyezésére, Vona Gábor az MSZP-nek és a Fidesznek címzett, erre vonatkozó kérdéseivel olyan feltételezéseknek is utat engedhet, hogy szerinte valójában a bevándorlók jelenléte a probléma gyökere.

Az Európai Roma Stratégia magyar tervének kritikája

A 2011-es magyar EU-elnökség egyik prioritása az európai roma stratégia megalkotása volt. Bár az EU eddig is kötelezte a tagállamokat a diszkriminációmentességre a mindennapi életben, eddig nem figyelhettünk meg igazi eredményeket, ami kifejezetten hátrányosan érintette a közösség területén élő 10-12 millió roma származású polgárt. Nem pusztán kisebbségi jogaikkal nem élhetnek teljes egészében, de jelentős részük rendkívül nehéz szociális körülményekkel kénytelen szembenézni. A tagállamok kormányai ezért saját nemzeti roma stratégiákat dolgoztak ki a romák társadalmi felzárkóztatásának lehetőségére vonatkozó elképzeléseiket összegezve. A magyar program, a Nemzeti Társadalmi Felzárkóztatási Stratégia számos bírálatot kapott a civil szervezettől, amiért nemhogy nem segíti a társadalmi felzárkóztatást, de egyenesen megbélyegzi a romákat.

A kritikák ellenére a kormánypártok támogatták az előterjesztést, azonban az ellenzék részéről nem fogadta egyetértés. A szocialisták részéről Göncz Kinga nyilvánult meg ebben a témában, a civilek bevonásának fontosságát és az elit határozottabb fellépésének szükségességét hangsúlyozva a programok megvalósításához. A Jobbik részéről talán Baráth Zsolt megnyilvánulása említésre méltó. Az országgyűlési képviselő úgy  látta, ez a stratégia nem valós megoldás, mert újabb előnyökhöz juttatja a romákat a magyarokkal szemben, tehát pozitívan diszkriminál, miközben nem jelent igazi megoldást a romák integrációjában. A Lehet Más a Politika részéről Osztolykán Ágnes véleményében elmondta, hogy a kormány a roma programok nem megfelelő kommunikálása esetén még tovább növelheti a már így is jelentős feszültségeket.

Továbbra is középpontban a határon túl élő magyarok

A határon túli magyarok autonómiájának kérdése hosszú évek óta vissza-visszatérő kérdés a magyar politikában. A mostani kampány során a témában a leghevesebb vitákat kiváltó kijelentés a miniszterelnöktől, Orbán Viktortól hangzott el eddig, aki május 10-ei beiktatási beszédében kijelentette: „A magyar ügyet európai ügynek tekintjük. A Kárpát-medencei magyarokat megilleti a kettős állampolgárság, megilletik a közösségi jogok, és megilleti az autonómia is.” A szomszédos országokban nagy port kavaró kijelentést például a szlovák politikai elit oldalaktól függetlenül kritizálta a HÍD-MOST párt magyar származású képviselője, Sólymos László. Hangsúlyozta, hogy pártja elképzelései között nem szerepel a területi autonómia követelése.

A kisebbséget érintő kérdések közül a határon túli magyarságé kapja a legtöbb figyelmet a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség és a Kereszténydemokrata Néppárt kampányában. Ennek egyik jele, hogy a közös listájukon számos határon túli magyar politikus is található, akik közül Tőkés László személye talán a legismertebb. A párt elnökének, Orbán Viktornak az autonómia törekvések támogatása kapcsán tett, a szomszédos országokban nagy felháborodást keltő kijelentése kapcsán azt gondolhatnánk, hogy a Fidesz-KDNP pártszövetség minden tekintetben kiáll a határon túli magyarok autonómia törekvései mellett. Ezzel szemben például az Országgyűlés előző ciklusában a jobbikos Szávay István által a nemzeti örökségről szóló határozati javaslathoz benyújtott módosítását, amely a nemzeti kulturális örökség részeként beemelte volna a törvénybe a határon túli magyar közösségek kulturális autonómiát, a többség elutasította. Mivel 310 képviselő szavazott nemmel, feltételezhető, hogy a kormánypártok képviselőinek többsége a javaslat ellen szavazott.

A kormánypártok elmúlt ciklusbeli képviselői közül a határon túliak kérdéskörében a kolozsvári születésű Gál Kinga volt a legaktívabb, akinek eddigi brüsszeli tevékenységnek talán legfontosabb, bár még az előző ciklusban elért eredménye, hogy az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének mandátuma kiterjed a kisebbségek kérdésére is. Egy 2013-ban a Mandinernek adott interjújában arról beszélt, hogy az Európai Unió számára a nemzeti kisebbségek kérdése az eltérő tagállami megítélés miatt kínos. Ebben a témában valóban mind a mai napig nincsen kialakult, egységes közösségi álláspont. Az Európai Kisebbségek Föderális Uniója, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, a Dél-Tiroli Néppárt és az Európai Kisebbségek Ifjúsági szervezetének tagjaiból álló munkacsoport által elindított kisebbségvédelmi európai polgári kezdeményezés célja az volt, hogy a kisebbségek helyzetében nyelvi, oktatási, kulturális kérdésekben, a regionális politikában, az európai parlamenti jelenlétének kérdésében, a diszkriminációellenesség, a médiaszabályozás és a támogatáspolitika területén érjen el számukra pozitív változásokat. A kezdeményezés bejegyzését azonban az Európai Bizottság elutasította, arra hivatkozva, hogy ez nem tartozik a jogalkotási hatáskörükbe. A fideszes Gál Kinga a polgári kezdeményezésről annak indulásakor úgy nyilatkozott, hogy jó lehetőséget kínál a nyelvi jogok védelmére, ugyanakkor figyelmeztetett a kisebbségek definiálásának nehézségére is, ezzel mintegy megelőlegezve a később valóban felmerült akadályokat. A szocialisták részéről Tabajdi Csaba bírálta a kezdeményezést elutasító Európai Bizottságot, és azzal vádolta meg, hogy kettős mércét alkalmaz a kisebbségi kérdés kapcsán, hiszen azzal utasította el a kezdeményezést, hogy a kisebbségek védelme nem uniós hatáskör, miközben ez a feltétel az újonnan csatlakozni kívánó tagállamokkal szemben támasztott elvárások között szerepel.  Az autonómia kérdéséről a Vajdaság ügye kapcsán úgy vélekedett, hogy az nem elősegíti, hanem éppen megelőzi a kisebbségek szeparatista törekvéseit. Azt is hozzátette, hogy a „Vajdaság kulcsa lehet Szerbia uniós csatlakozásának, gyorsíthatja és erősítheti azt”, amelyet nehéz objektíven megítélni, hiszen Románia Európai Uniós csatlakozását sem hátráltatta érdemben az a tény, hogy a bukaresti kormányban a mai napig nem hajlandóak Székelyföld autonómia törekvéseiről tudomást venni. A mostani, rendkívül feszült ukrajnai helyzet kapcsán többször is felszólalt az Európai Parlamentben. Felhívta a figyelmet arra, hogy a helyi szélsőjobboldali elemek a kárpátaljai magyar kisebbséggel szemben is kirekesztően viselkednek, például azzal, hogy a javaslatukra a kijevi parlament visszavonta a kisebbségek nyelvi jogait szabályozó törvényt. Azt azonban nem mondta el, hogy az ideiglenes ukrán elnök ezt a javaslatot nem írta alá, vagyis ez a módosítás nem lépett hatályba.

Homályasan fogalmaznak a szocialisták  a kisebbségek kapcsán

A Magyar Szocialista Párt nem adott ki külön választási programot, mindössze az általuk május 6-án publikált, Mit akar az MSZP Európában névre keresztelt dokumentum ad tájékoztatást arról, hogy megválasztásuk esetén milyen indítványokat támogatnának képviselőik. Bár ez a dokumentum nem tér ki a kisebbségekkel kapcsolatos kérdésekre, a párt honlapjáról magyar nyelven elérhető, az Európai Szocialisták Pártja által kiadott Úton egy megújuló Európa felé címet viselő dokumentum értekezik erről a kérdésről, legalábbis annyiban, hogy a migránsok integrációját és társadalmi helyzetének javítását szorgalmazza és több forrást indítványoz a területtel foglalkozó szakpolitikára.

A párt választási listáján egyetlen olyan előző ciklusbeli képviselője van a szocialistának, aki ismételten szeretne mandátumot szerezni, Gurmai Zita személyében. Ő eddig alapvetően a női esélyegyenlőség témakörében szólalt fel, de például a jobboldali szélsőségek európai terjedéséről szóló vitában hangot adott azon nézetének, hogy a kirekesztéssel szemben erősíteni kell a társadalmi kohéziót.

Nemzeti radikálisok a határon túli magyarság autonómiája mellett

A Jobbik Magyarországért Mozgalom európai parlamenti választási programjában is kiemelten foglalkozik az ország határain kívül élő magyar közösségekkel. A párt szerint ügyükben nem történt előrelépés uniós szinten, ugyanis Brüsszelben nem oldották meg a magyar kisebbségek problémait, ezért ők továbbra is támogatni fogják ezeket a kisebbségi csoportokat és kimondott céljuk, hogy elősegítsék autonómiájukra irányuló törekvéseiket. A párt az Európai Uniós tagságra pályázó Szerbia és Ukrajna integrációjának előfeltételévé tenné, hogy ezen országok garantálják az ott élő magyar nemzeti közösségek számára az önrendelkezés legszélesebb lehetőségét. Ezalatt elsősorban az autonómiát értik, amely számos határon túli magyar szervezet programjában követelésként jelenik meg, és amelyet a Jobbik is támogat. Morvai Krisztina, a párt EP-képviselője a jelenlegi ukrajnai helyzettel kapcsolatos európai parlamenti viták során többször is felszólalt a kárpátaljai magyarság ügyében, felvetve mind az autonómiának, mind a védelmük érdekében történő Európai Uniós fegyveres beavatkozás lehetőségét.

Bár a magyar-cigány együttélés az országgyűlési programjukban külön fejezetet kapott, uniós kampányukban nem említik. Az előző dokumentumban elsősorban saját érdemeiket hangsúlyozzák a kérdés napirendre tűzésében, ugyanis véleményük szerint több évtizedig nem foglalkoztak ezzel, a szerintük fontos társadalmi problémával. Az úgynevezett „cigánybűnözés” a Jobbik szerint létező fogalom, amelynek megszüntetése a magyar társadalom alapvető érdeke. Hangsúlyozzák, hogy részükről ez nem kollektív megbélyegzést jelent, a jelenség pusztán szocio-kulturális háttérből fakad. Megszüntetnék a cigányság pozitív diszkriminációját és véget vetnének a különböző fejlesztési támogatásoknak. Utóbbira azért van szükség, mert szerintük ezek a támogatások és segélyek nem jutnak el a célszemélyekhez, így nem jelentenek valódi segítségnyújtást.

Morvai Krisztina 2013. október 9-én, a romák helyzetével foglalkozó európai parlamenti vitában úgy fogalmazott, hogy „a roma integrációra szánt pénzek jelentős része köztudomásúan korrupt politikusoknak a zsebében köt ki”. Ez az állítás félrevezető, hiszen – bár a korrupció sosem zárható ki – az erre a célre szánt pénzek is elszámoláskötelesek, így felhasználásuk nyomonkövethető. Más eshetőséget jelentett volna, ha Morvai általánosságban azt mondja, hogy ezeknek a támogatásoknak jelentős része rossz helyre megy, hiszen előzetesen nem lehet megállapítani, hogy mi az üdvözítő stratégia a probléma megoldására.

Zöldek a bevándorlók társadalmi integrációja mellett

A Lehet Más a Politika (LMP, a zöldek) EP választási programjában a kisebbségek kapcsán a bevándorlók integrációjának kérdése merül fel elsősorban. Véleményük szerint addig nem lehet szolidáris Európáról beszélni, amíg a menekültek és bevándorlók társadalmi integrálása nem szerepel a célkitűzések között, ezért szorgalmazzák a menedékkérőkkel kapcsolatos uniós szabályozás felülvizsgálatát, továbbá ösztönöznék az uniós döntéshozókat arra, hogy hagyjanak fel az idegenrendészeti őrizet alkalmazásával. Szerintük az elöregedő Európának szüksége van a gazdasági céllal bevándorlókra, ezért célszerű a bürokratikus akadályok mérséklése. A bevándorlók beilleszkedését elősegítő programokat és egy új állampolgársági viszonyt is támogatnának.

Az LMP korábban többször is hangsúlyozta, hogy támogatja Székelyföld területi autonómiáját, sőt ebben az ügyben az Európai Parlament zöld frakciójához fordultak,  ez a téma most is megjelenik a választási programjukban. Véleményük szerint az autonómia különböző formái (kulturális és területi) nem fenyegetik Európát, hanem éppen a sokszínűségét biztosítják.

Szűkszavú liberális kiáltványok kevés konkrétummal

A liberális Együtt – A Korszakváltók Pártja és a Párbeszéd Magyarországért szövetség EP-választásokra kiadott kiáltványa a kisebbségek kérdését illetően nem kidolgozott. A pártszövetség az Európai Unióban látja a határon túli magyarok számára legjobb kapcsolódási pontot az anyaországhoz. Az Európa-szerte erősődő nacionalizmust és populizmust az európai jogokra leselkedő veszély forrásnak nevezi.

A volt miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció által az európai parlamenti választásra alkotott program egyáltalán nem ejt szót a kisebbségekről, így az ő esetükben azt lehet megállapítani, hogy számukra ez a kérdés egyáltalán nem jelent prioritást.

András Bakó

András Bakó

is a researcher at idemagog.hu.